Djeco Formaillesztő, formaberakó - Számos alapozó - 1234Basic

Ki az a Montessori? Maria Montessori Olaszország egyik leghíresebb női alakja volt. Orvos, pszichológus, pedagógus volt szakmáját tekintve. Nevéhez kötődik a ma is népszerű Montessori pedagógiai-pszichológiai iskola, melynek legfontosabb alaptézise a gyermek tisztelete. Ötletes nevelési módszereket, trükköket fejlesztett ki, annak érdekében, hogy a gyerekek játékosan tudjanak fejlődni.  Maria Montessori alapvető elgondolása, hogy minden gyermekben él a világ megismerésének vágya, a cselekvés és tettvágy, amit a felnőtteknek nem szabad korlátozniuk. Sőt nem korlátozni nem szabad, hanem arra kell törekednünk, hogy biztosítsuk azt a környezetet a gyermekek számára, amelyben lehetőségük van megismerni a világot és megtanulni önállóan cselekedni, törekedni kell a maximális fejlesztésre. „Segíts nekem, hogy meg tudjam csinálni!” Munkája során a világ megismerésének támogatása céljából, érzékszervi fejlesztésen keresztül megvalósuló munkaeszközöket, tárgyakat és játékokat alkalmazott. Fontos szempont, hogy a gyerekeknek szabad tevékenységi lehetőséget kell biztosítani (természetesen biztonságos keretek között), és fontos az, hogy a gyermek az elképzelései szerint, önmaga alkossa meg elgondolásait, a tevékenységeket önmaga végezze el.  Az önálló tevékenység fejleszti legjobban a gyerekek képességeit, készségeit. A tanulás folyamata e módszer szerint a próbálkozás, gyakorlás, képesség kialakulása vezet a tudáshoz. A tanító, nevelő nem utasításokat ad, nem rámutat a feladatok folyamatára, hanem szervezőként a feladat ellátásához szükséges környezetet biztosít. Nagyon fontos szempont, hogy a gyerekeket meg kell figyelni és mindenkit a saját adottságaihoz mérten, illően kezeljenek. A 0-6 éves korszakot két életszakaszra bontotta. Az egyik a 0-3 éves korig terjedő ösztönös érzékszervi befogadás időszaka, a másik a 4-6 éves korig terjedő én és tudat, valamint az akarat fejlődéséről szól. Az egyik legfontosabb dolog, hogy a gyermekek méreteihez illő berendezéseket, tárgyakat, bútorokat helyezzünk el a gyerekszobában, a gyerek életterében.  Montessori volt az első, akik a gyerekek méreteihez passzoló berendezési tárgyakat (székek, asztal, polc stb.) alkalmazott az óvodákban. A gyerekek könnyen elérték a játékokat, odafértek az asztalhoz és kényelmesen használhatták azokat. Nagyon fontos, hogy mindenki megértse, hogyan van lehetőség használni ezeket a tárgyakat. Pl. ha egy játékot a polcról levettünk, majd idővel nem használjuk, vissza kell tenni. A rendet szokássá érdemes alakítani. Montessori nevelési módszere kizárta a tekintélyelvűséget. A tisztelet máson alapul. A módszer megalapozza a gyerek tanulásához való viszonyát sikerélményekkel, játszva tanulással. A játékokat saját elgondolásaik szerint alkalmazza, nem mások szabályait, követelményeit követik. Belső vágy kielégítése motiválja a saját tevékenységeit, mely segít az én tudat kialakításában. A mérce mindenkinek saját maga lesz. Nagy hangsúlyt kap a természet szeretete, tisztelete, mely további gyakorlati tevékenységre ad lehetőséget: virágok gondozása, állatok gondozása. Ezek mind „igazi”, nagyfiús, nagylányos elfoglaltságok, melyre igazán büszkék lehetnek. A környezet ne csak gyakorlatias elrendezéssel bírjon, hanem fontos az is, hogy harmonizáljon. Ehhez a természetes alapanyagú, natúr tárgyak megfelelőek.